"Néhány éve azt nyilatkoztad, hogy néha rád jön a mehetnék, és azon tűnődsz, hogy új életet kéne kezdeni. Tart még ez az érzés?
Akármennyire jól mennek a dolgok, az ember néha megáll és elgondolkodik, hogy vajon a következő 40 évben is tényleg ezt akarom-e csinálni. Mi van, ha más is működne? Ha rájönnék, hogy valójában az tenne boldoggá?
Nekem ebből úgy tűnik, hogy valami akkor mégiscsak hiányzik az életedből. Tudod, hogy mi az?
Talán az lehet az oka, hogy minden könyvbe illően ideálisan történt velem. A gimnázium, a tánceredményeim, a sikeres főiskolai felvételi, a szakmai karrier, a gyerekek és a családom. Minden hibátlanul ment az útján, de mindeközben kimaradt az a húszéves kor körüli néhány semmittevős, világban járkálós, bébiszitterkedős, külföldön élős, hazavágyós, megtapasztalós év. Amikor kiderül, hogy tudok-e a barátaim, a szüleim nélkül boldogulni vagy sem. Ez sokszor eszembe jut ma is, ahogy a színpadon állok. Amikor erről beszélek embereknek, sokan nem értik, mi bajom van. Pont te vágyódsz el, amikor minden olyan jó körülötted? Nyilván ez az egész kicsit zavarosnak hangzik, mert még nem érett meg bennem. Néha figyelem magam, hogy valóságos-e mindaz, ami történik, és sokszor nem tudom a választ. Valószínűleg ki kell próbálni mást is ahhoz, hogy megtudjam."
'Cause even the impossible
is easy when we got each other
is easy when we got each other
bye,
Ági
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése