Hengeloi sörszobrok

Még mielőtt valaki nagyon beleélné magát, hogy sörszobrokat fog látni a képek között, elárulom, nem, sajnos nincsenek sörszobrok Hengeloban. Az egész csak az akcentusoknak köszönhető. De ne szaladjunk ennyire előre! Tegnapra, azaz vasárnapra terveztük Ervinnel, hogy elbringázunk valahova, és ehhez az idő is elég szépnek bizonyult, még a hosszú farmer sem kellett volna, megsültem benne. Megint torokkaparásra keltem, de reméltem, hogy hamarosan elmúlik. Délután kettőkor, elég sok telefonálgatás után indultunk el végül Hengeloba. Goor-ról egyelőre lemondtunk, mert messzebb van, és nem éreztem magam valami pompásan.

maratonfutók útját kereszteztük Enschedeben (áthajtottunk, be is szóltak :D)

Hengeloban viszont fél óra alatt ott voltunk, és gyorsan valami iszi után néztünk, mert már vattát köptem. Bedobtunk egy dönert is, Ervin most evett ilyet életében először, de például életében először látott élőben kukoricamezőt és lovakat, Enschede és Hengelo között. Meg például mesélte, hogy nem beszél folyékonyan indonéz nyelven (azt így hívják? :D), mert náluk a gimiben már angol nyelven folyik az oktatás. És nem járt Jakartán kívül, sőt, általában házon kívül sem, mert ők nem mozdulnak ki, ha erősen süt a nap. Szóval neki az is furcsa volt, hogy a koradélutáni napsütéses, meleg időben mi a nap alatt tekerünk.

kacsintok... "csinálj úgy megint!" katt.

Stadhuis - harangtorony

Éppen divatbemutatóztak is a városban, tömve volt emberekkel, amikor megérkeztünk, először nem is értettük, mi a fene folyik ott. Kihalt városra számítottuk, de még a boltok is nyitva tartottak, annak ellenére, hogy vasárnap volt. Mászkáltunk jobbra-balra, amikor egyszer megláttuk a "sörszobrokat". Annyi a történet egyébként, hogy odafelé tekerés közben Ervin mesélte, miket olvasott Hengeloról, és hogy vannak ott "biörsztetyúz". Nézek, mondom miiiik? Hát, "biörsztetyúz". Na végülis kiderült, hogy "beersztetyúz", azaz medveszobrok, pedig már lelki szemeim előtt láttam, ahogy egy öt méter magas Heinekenes üveg mellett pózolok. Íme a macik:

Nekem ezek ilyen judo- vagy karatemacik. Van belőlük még több is, csak mi ezekkel fotózkodtunk. Aztán mászkáltunk tovább, például a vasút mentén:

Helló, Hengelo!

Ervin

Fotóztam házakat is (nappal szemben):

Amik mögött egy park bújik meg:

Ezután újra Enschede irányába fordítottuk a bringáinkat, és útnak indultunk. Enschedeben megnéztük a stadiont és a mozit kívülről, ezek még a külvárosi részben vannak, de baromi szép épületek. A stadiont víz veszi körül, mert ott folyik el a kanális, meg a város víztisztító akármicsodái is ott vannak. Meg pöcegödörszag, de ez mellékes. :D Nyolc körül befutottam haza, rögtön utánam a család is, babalátógatóban voltak. Megbeszéltük, kinek hogy telt a napja, megvacsiztam, és irány az ágy.

Ma a picivel vagyok, szokásos hétfő, éppen durmol, tökéletes idő a blogolásra. Kúrálom a torkom sok forró teával meg citrommal, és tervezgetem a következő úticélt.