Magamról

Saját fotó
Hungary
20 hónap külföldön. 2011 - 3 hónap Németországban, 2012/13 - 7 hónap Hollandiában, 2015 - 3 hónap Naposparton, Bulgáriában, 2016 - 7 hónap Franciaországban. És mindenféle egyéb kiruccanásom a blogon.

2012. szeptember 1., szombat

Zabanap

Rögtön kezdeném is azzal, hogy miket ettem ma: reggelire fűszervajas-lazacos bagettet, ebédre gulyáslevest, sushit, smoothie-t, húsos (!) makaront, és kétféle jégkrémet, délutáni nassolnivalónak narancsot, barackot és kivit, vacsorára pedig almás-baconos palacsintát. Nyugi, befejeztem. Csupán ennyire volt színes kaja szempontjából a mai nap. :) A kiadós ebédem oka, hogy a belvárost naaagy fehér sátrak lepték el, és zöld zsetonokért cserébe mindenféle földi jót megkóstolhat, aki arra jár. Vannak francia, portugál, kolumbiai, olasz, japán, magyar és persze holland kaják, de a húsos makaron felett nem bírok napirendre térni. Ilyen gusztustalan dolgot még talán sosem ettem (eltekintve az egyik általános sulis osztálykiránduláson befalt eukaliptuszos ropitól, ami után a Széchenyi-mauzóleumot kis híján körbehánytam). Fúj, ilyet sose egyetek! Bíztató kis rózsaszín süti volt, aztán mikor beleharaptam (volna), rájöttem, hogy kőkemény az egész, plusz a közepében volt a nem túl bizalomgerjesztő barnás-zöldes-pirosas húsos cucc. Na jó, inkább nem gondolok vissza rá, mert ilyenkor újra érzem az ízét a számban. Ami a napi kaják többi részét illeti, meg kell hagyni, jó helyre kerültem. És épp csak három szem almát kellett megpucolnom az ügy érdekében. Ja, most épp az indonéz srác bye-bye partiján lennék, de az indonéz lány lemondta még délután, városnézés közben, szóval itthon vagyok (mily meglepő!). Amúgy is elég mini helyen lakott a srác, lazán "betörtünk" a lakásba, mert többen lakják, és egy csajszi ajtót nyitott nekünk. Aztán C., az indonéz lány hazafuvarozott a bringáján, majd az utcánkban egy tűzoltóautóval találtuk szembe magunkat, mert a szemközti ház (ház??? palota!) előtt  épp oltottak egy kocsit. Nem t'om mi történt pontosan, de amint hazaértem, a gyerekek bezsongtak a kinti helyzet hallatán, úgyhogy zúztunk kifelé, természetesen mi másban, mint az egyik vadiúj fehér zoknimban. Szóval a nap konklúziója ez a mostanra már fekete talpú eredetileg fehér zokni, és egy csupa jégkrémes Kenvelo pulcsi. Meg ami még ezzel jár: jókedv. Ja és este még megnéztük a szülőkkel a New Year's Eve című filmet, és közben tiramisut majszoltunk. Héj, említettem már, hogy milyen jókat ettem ma?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése